Ugrás a tartalomhoz

Leningrád–novgorodi offenzíva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szovjet előretörés 1943 közepétől 1944 végéig

A leningrád–novgorodi stratégiai offenzíva a szovjet Vörös Hadsereg Leningrádi és Volhovi Frontjainak a támadása volt a német Észak Hadseregcsoport ellen, a 2. Balti Front egyes részeivel együtt,[1] azzal a céllal, hogy véget vessenek Leningrád (a mai Szentpétervár) ostromának. A támadást 1944. január 14-én indították. Mintegy két héttel később a szovjetek visszanyerték a Moszkva–Leningrád-vasútvonal feletti ellenőrzést, és január 26-án Sztálin bejelentette a leningrádi ostrom végét, és hogy a német erőket kiverték a Leningrádi területről.[2][1]

A stratégiai offenzíva egy hónappal később, március 1-jén zárult hivatalosan, amikor a Leningrádi Front újabb hadműveletre kapott parancsot, a Narva folyón át, a 2. Balti Frontnak pedig azt a területet kellett megvédenie, amelyet a német XVI. hadtestet üldözve foglalt el.[3]

A németek majdnem 72 ezer embert veszítettek és 85 darab, 15-40 centiméter kaliberű ágyút, miközben 60-100 kilométerrel hátraszorították őket Leningrádtól a Luga folyóig. A szovjetek embervesztesége sokkal nagyobb, a németnek több, mint négyszerese volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Siege of Leningrad. Second World War History. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
  2. Krivosheev, Grigori et al., p. 315
  3. Krivosheev, Grigori et al., p. 317

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leningrad–Novgorod Offensive című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Кривошеев, Григорий. Россия и СССР в войнах XX века: Книга Потерь. Moszkva, Oroszország: Вече (2010. március 25.) 

További információk

[szerkesztés]